Húsvét, a tavaszvárás ünnepe

A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amely Virágvasárnaptól, a barka megszenteléstől egészen Pünkösdig húzódó eseménysor.

A Biblia szerint Jézus a pénteki keresztre feszítés (Nagypéntek ünnepe) után a harmadik napon, Húsvétvasárnap támadt fel. A „húshagyó” táplálkozás, a böjtölés önmegtartóztatásra tanít. Innen ered maga a húsvét szó. Szimbólumok:

• tojás – termékenység, újjászületés, élettelenből élővé válás, összetartozás
• nyúl – termékenység, család
• barka – újjászületés, gyógyerő, védelem
• locsolkodás – tisztulás, keresztség, keresztelés
• bárány – maga Jézus, aki áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért
• bor – Krisztus vére
• kereszt/feszület– feltámadás
• gyertyák – fény, boldogság, Krisztus jelenléte, út az új élet felé

Húsvéthétfő

A locsolkodás magyar népszokás, melynek alapjául a víz tisztító erejébe vetett hit szolgál.

A lányok, asszonyok megöntözéséhez idővel rögtönzött vagy betanult versmondások is párosultak, melyekért cserébe a mai napig hímes vagy festett tojás jár.

Változik a világ, modernizálódnak ünnepeink. Azonban hagyományaink megélésére változatlanul szükségünk van. A látogatások, találkozások révén erősítjük együvé tartozásunkat.

Ezúton kívánunk Önöknek Kellemes Húsvéti Ünnepeket.

Az Országos Roma Önkormányzat Hivatalának következő munkanapja: 2018. április 03.