
Martha Graham
A tánc a legmagasztosabb, a legmegindítóbb és a legszebb a művészetek között, mert nem puszta lefordítása és absztraktálása az életnek, hanem az élet maga.”
1982 óta április 29-én a Nemzetközi Táncbizottság felügyelete alatt ünnepli az egész világ a tánc művészetét. A klasszikus balett egyik óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapja esett anno erre a napra. Ennek állít emléket a tánc világnapjául választott dátum.
Világszerte ezen a napon hívják fel a figyelmet a Föld több országában a tánc fontosságára, arra ösztönözve az országok vezetőit, hogy a közoktatásban – kezdve az általános iskolától egészen az egyetemig – minél nagyobb szerep jusson e csodálatos művészeti ágnak.
A tánc az ember egyetlen olyan tevékenysége, ahol a testét használja eszközként gondolatainak, érzelmeinek vagy hangulatának kifejezésére. Az ősi kultúrákból származó csoportos táncok mai képviselői pont ugyanúgy szolgálják a közösségi összetartozás megerősítését, mint évezredekkel korábbi változataik. A tánc közösségformáló ereje a nemzetek táncaiban jól tetten érhető. A Nemzetközi táncnap, kiválóan alkalmasak arra, hogy testközelből megtapasztaljuk a tánc kifejező erejét, szépségét és közösségformáló hatalmát.
Müller Péter Kossuth- és József Attila-díjas magyar író szerint: „az igazi táncban az a legszebb, ha messzire röpül tőled a társad, de te egyedül, magányosan pörögve is tudod, hogy visszatér hozzád. Ha nem tér vissza, nem volt igazi tánc”.